NYÍLT NAP A PARLAMENTBEN

Helyszín: Budapest, Kossuth tér
Időpont: 2012. augusztus 20. 13.00–20.00

Az Ország Háza, a két esztendővel ezelőtt megkezdett hagyományt folytatva az idei augusztus 20-i nemzeti ünnepünkön is megnyitja kapuit az érdeklődők előtt. A látogatók 13 és 20 óra között léphetnek be a magyar törvényhozás épületébe, ahol a program keretein belül megtekinthető lesz az épület impozáns Díszlépcsőháza, a Parlament Kupolaterme, valamint a Honvéd Koronaőrök által őrzött Szent Korona.

Az épületbe a XII-es kapun keresztül lehet belépni. A Parlament-látogatásra előzetes regisztráció nem szükséges, a belépés mindenki számára ingyenes.



Az Országház leírása


Az Országház épületét méltán sorolják a világ legszebb parlamenti épületei közé, de nekünk, magyaroknak, nemcsak egyike a bennünket büszkeséggel eltöltő muzeális emlékeknek, hanem élettel teli szimbólum is. A Szent Korona ünnepélyes őrzési helye, a magyar törvényhozás otthona, és talán a világ legszebb munkahelye.

A látogatók a XII-es kapun át léphetnek be az épületbe. A díszlépcsővel szemközti főbejárat a Kossuth térről nyílik, amely csak ünnepélyes alkalmakkor, állam- és kormányfői látogatásokkor, valamint állami ünnepségeken van nyitva. Felérve az első pihenőig, szembetűnnek a díszlépcső-csarnok mennyezetét tartó oszlopok, amelyek közül kiválik 8 sötétvörös színű, 6 méter magas és 4 tonna súlyú gránitszál. Svédországból származnak, egyetlen sziklatömb valahány. Ebből Európában összesen 12 oszlop van, a másik 4 az angol parlament épületében található. A Kupolacsarnokig összesen 96 lépcső vezet fel.

A mennyezeti festmények a történelmi hely fontos alapgondolatát, üzenetét fogalmazzák meg: a Törvényhozás és Magyarország megdicsőülését. A két festmény között a korabeli magyar állam ún. középcímerét, azaz a Magyar Szent Korona országainak (Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély, Fiume és Magyarország) egyesített címere látható. Elkészítésével a korszak egyik legnagyobb magyar festőjét, Lotz Károlyt bízták meg. Az oszlopokon látható négy apród a koronázási jelvények másolatait tartja a kezében.

A Kupolacsarnok nemcsak az Országháznak, hanem a magyar államnak is szimbolikus középpontja. 2000. január 1-je, államalapításunk és első királyunk, Szent István megkoronázásának ezredik évfordulója óta a Szent Korona és a többi koronázási jelvény ünnepélyes őrzési helye. A koronázási jelvényeket honvéd koronaőrök vigyázzák, akik esküt tesznek, hogy a Szent Koronát életük árán is megóvják, megőrzik. A Szent Koronát 250 luxnál nagyobb fény nem érheti, ezért a kupolacsarnokban a fényképezéshez nem használható vaku. A koronázási ékszereket természetes fény nem éri, és a speciális megvilágítás miatt sosem vetődik rájuk árnyék. A vitrin földrengés-biztos, és állaguk megóvása érdekében oxigén helyett nitrogén veszi körül az ereklyéket. A magyar koronázási jelvények Európa egyik legrégibb és legjobb állapotában fennmaradt koronázási együttese.

A magyar koronázási jelvények legfontosabb tagja a Szent Korona, amelyet a hagyomány államalapító Szent István koronájával azonosít. A hagyomány szerint 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, I. István király a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. A Szent Korona-tan szerint ezzel elindította azt a folyamatot, amelynek során egy egyszerű magyar koronázási ékszerből az államiság jelképe lett. A zárt korona a kor felfogása szerint csak azokat az uralkodókat illette, akik felett már nem állt földi uralkodó, így a Szent Korona a magyar király Istentől nyert uralmának, ezzel a magyarság független állami létének szimbólumává vált. Nemcsak egy a koronázási jelvények közül, hanem megtestesíti Magyarország történelmi alkotmányának folytonosságát és a nemzet egységét. Történelmi alkotmányunk közjogi erővel ruházza fel: az államterület a Szent Korona birtoka; az államjavak annak javai; a Szent Korona minden jog forrása, a halatom gyakorlói a Szent Korona nevében tevékenykednek. A Szent Korona mellett látható a jogar, az országalma és a kard. A koronázási palástot továbbra is a Nemzeti Múzeumban őrzik.


A Kupolacsarnokban adják át Magyarország legmagasabb állami kitüntetéseit, mint a Kossuth-díjat vagy a Széchenyi-díjat. A Kupolacsarnok belső tere magasnak tűnik, 27 méteres magassága azonban eltörpül a kupola 96 méteres külső magassága mellett. A Kupolacsarnok közepén látható csillár 205 db izzóból áll és a súlya 5000 kilogramm.

A főlépcsővel szemközt Árpád vezért és Szent István királyt láthatjuk, jobbra haladva a következő Árpád-házi uralkodók sorakoznak: Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla. Azután Nagy Lajos, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás következik. Ezt követően négy erdélyi fejedelem: Báthory István, Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György. Végül pedig három Habsburg uralkodó: III. Károly, Mária Terézia és II. Lipót. A hely szűke miatt a lista politikai kompromisszumok eredménye: a Habsburg-házi uralkodók nem maradhattak el, másfelől az sem lehet véletlen, hogy – bár minden szobor középre néz –  Árpád vezér büszke öntudattal fordul a szomszédságába került Habsburg uralkodók felé.

Az épület díszítésére 40 kg aranyat használtak fel. Az arany szinte addig nyújtható, kalapálható, amíg leheletvékonyságú, áttetsző lemezkévé, ún. aranyfüstté nem alakul, amelyből 8–10.000 db ad ki egy milliméter vastagságot. Egyetlen jegygyűrűnyi arany bőven elegendő, hogy Rákóczi Országház előtti szobrát lovastul arannyá varázsolják. A mester a díszítendő felületet ragasztóval keni be, majd titkos szerszámával, a mókusszőr ecsettel megcirógatja saját arcát vagy haját, amelytől az ecset szálai elektromossággal töltődnek fel, így alkalmassá válnak a leheletfinom aranylemez megfogására. Minden más eszköz nyomban szétrongyolná az aranyat.

A kupolacsarnokból kétfelől a képviselőház, ill. a főrendiház társalgója nyílik, ezeken keresztül vezet az út az üléstermekig. Szimbolikus jelentőségű, hogy a szőnyeg a képviselőházi társalgóban vörös, a főrendiháziban kék színű. Ezek Európa legnagyobb szőnyegei. A két társalgót borító szőnyeg hosszúsága több mint 21, szélessége pedig több mint 7 méter. A szőnyegek az eredetiek tökéletes másolatai, azok sajnos megsemmisültek a háborúban. Kézi csomózású gyapjúszőnyegek, Békésszentandráson készített magyar perzsák. Létrehozásuk négyzetméterenként 100.000 csomót igényel.

Fotó: Árvai Károly
A kupolacsarnokot elhagyva, amint lefelé haladunk a díszlépcsőn, a szemközti oldalon látható ajtó az ún. delegációs terembe vezet: az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában a két ülésterem mellett ez volt a tanácskozások harmadik meghatározó tere. Manapság a házelnök itt fogadja a külföldi delegációkat. Az idei évi augusztus 20-i ünnepen a Külhoni Magyarságért Díj ünnepélyes átadási ceremóniájának a helyszíne. Ezt a díjat olyan külhonban élő honfitársaink kapják, akik sokat tesznek, tettek magyarságuk megőrzéséért és a közösségükért.

A díszlépcső középső pihenőjénél, jobboldalon az építő-tervezőnek, Steindl Imre műegyetemi tanárnak a mellszobra látható, amelynek alkotója Stróbl Alajos.

További érdekessége az épületnek, hogy 27 kapu vezet az épületbe, a lépcsőfokok együttes hossza 20 km, a folyosókon és lépcsőkön elhelyezett piros szőnyegek hossza pedig eléri a 3,5 km-t. 

Az épület tervezőjének, Steindl Imrének a terve merész és nagyvonalú volt, merőben eltért a többi pályázattól, hisz neogótikus stílusban készült, csakúgy, mint pár évvel korábban a londoni parlament. A pályáztatás után az Országház építése 1885-ben kezdődött el. A munkát zömében 1000 ember végezte naponta, ha kellett, óriási reflektorok fényénél éjjel is dolgoztak, hogy a honfoglalás tervezett millenáris ünnepére, 1896-ra elkészüljön a teljes épület. Azonban hamar kiderült, hogy ez nem lehetséges. Úgy szervezték hát a munkát, hogy az ünnepi országgyűlési ülésre legalább a kupolacsarnok készüljön el, hogy ott tarthassák az országgyűlés két házának ünnepélyes együttes ülését. Ezt sikerült is teljesíteni. Az ünnepségre áthozták a Szent Koronát és a többi koronázási jelvényt is a budai királyi várból. Az épületet 1902-ben, az építkezés megkezdése után 17 évvel lehetett használatba venni. Az Országház építésénél kifejezett szándék volt, hogy kizárólag hazai művészeket bízzanak meg a kivitelezéssel, lehetőleg hazai anyagokat és hazai gyártók termékeit használják fel, ezért a beruházás egész iparágakat lendített fel. Másik rendező elv volt, hogy ezen az épületen nincs helye a minőség rovására menő takarékoskodásnak, így végül is a kezdeti tervek kétszereséből – 38 millió osztrák-magyar koronából – készült el az épület.

Az Országház különleges programjairól a http://parlament.hu/ honlapon, valamint  a +36 1 441-4801-es telefonszámon tájékozódhatnak az érdeklődők.