Az ünnepről

Szent István király napja az egyik legrégebbi magyar ünnepnap, a keresztény magyar állam alapításának és ezeréves folytonosságának emléknapja.

István korabeli ábrázolása koronázópalástján. Wikimédia

Uralkodása idején István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé: erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, majd 1038-ban ezen a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ekkor emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.

I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342–1382) kezdve augusztus 20-a egyházi ünnepként élt tovább. Mária Terézia (1740–1780) a naptárakba is felvétette nemzeti ünnepként, továbbá Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.

Az 1848-as szabadságharc leverése után betiltották az ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam jelképe volt. 1860-ban ünnepelhették ismét, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezés után a nap visszanyerte régi fényét. 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter rendeletére címeres zászlóval lobogózták fel a középületeket augusztus 20-án.

A két világháború között az ünnep eszméje kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való emlékeztetéssel.

1945–47 között csak egyházi ünnepként engedélyezték. A kommunisták sem vallási, sem nemzeti hátterét nem vállalták, de megszüntetése helyett tartalmilag változtattak rajta. Először az új kenyér ünnepeként állították be, majd alkotmányuk hatályba lépését időzítették új – szocialista – államalapításként 1949. augusztus 20-ára, így 1989-ig a Magyar Népköztársaság alkotmányának napjaként ünnepelték.

MTI fotó: Balogh Zoltán

A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók. 1989 óta újra megrendezik a Szent Jobb körmenetet a Szent István Bazilikánál. Az igazi rehabilitációt az 1991. évi VIII. törvény jelentette, amikor augusztus 20-át az Országgyűlés hivatalos állami ünneppé nyilvánította, amelyet a 2012-ben életbe lépett Alaptörvény megerősített.

   „(1) Magyarország nemzeti ünnepei:

   a) március 15. napja, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc emlékére;
   b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király    emlékére;
   c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére.

   (2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.”

                                                      Magyarország Alaptörvénye, Alapvetés, J) cikk

Az ünnep része Magyarország lobogójának felvonása után a honvédtisztek avatása a Kossuth téren, az elmaradhatatlan esti tűzijáték a Duna-parton, valamint az új kenyér és az ország tortájának megkóstolása.